|
Ásványbányászati Múzeum, Telkibánya
Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt. Fekvése A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik. Története 1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Telkibánya Légi fotó Telkibányáról a Civertan Stúdió archívumában >>itt megtekinthető
|