A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika hangulatát árasztja, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.

Reneszánsz emlékek

Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül ugyan számos darabnak nyoma veszett a II. világháborút követő években, azonban néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba.

A mai kastély elődjét Réthey Péter építette a 16. század végén. Füzérradvány neve ekkor még Radvány volt. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. Ezt követően a Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött.

1843-ban Károlyi Ede (1821-1879) örökölte a radványi birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát. A kastélyt romantikus stílusú reprezentatív épületté alakította át saját tervei alapján Ybl Miklós 1860 és 1870 között.

Kastélypark

A füzérradványi kastélypark hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje, amelyben akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A ma kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.

Régen a park

1936-ban Károlyi László luxusszállót alakított ki a kastélyban. A példásan gondozott parkban fürdőház és úszómedence, nagy csónakázótó, golfpálya és több kilométernyi, kocsin vagy lóháton is kényelmesen járható sétaút szolgálta a vendégek kényelmét. A kastélytól nyugatra igényes vendégházak épültek.
A kastélyszállót és a parkot 1947-ben államosították. A park nagyobbik része ekkor került erdészeti kezelésbe, a kastélyban kórház működött. A közelmúltban tervszerűen megtisztított park számos látnivalót kínál: a hatalmas platánok a patak partján, a kastély délkeleti sarka közelében álló terebélyes hárs és több törzsű tulipánfa, piramistölgy és más különleges növény. Az erdészet által kezelt, kerítésen túli parkrész ma már szintén megközelíthető a kastélyból is, a kerítés vonalában kialakított, napközben nyitva tartó kapukon át.
A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt: érdemes ellátogatni ide akár az ország túlsó végéről is.
...kevesebbet mutat

Radvány birtokosai

A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.

Forrás: http://www.nemzetimuemlek.hu/

Légi fotók a kastélyról a Civertan Stúdió oldalán >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://www.legifoto.com/ | http://kastely.lap.hu/