Képzeletünkben általában hatalmas sziklákon trónoló kővárakként élnek a középkori erősségek. Nos, ennek tipikus példáját adja a Zempléni hegységben emelkedő Füzér vára.

A füzéri erődítmény korai épületeit még a tatárjárás előtti korszakban emelték, így a korai kőváraink közé tartozik. Olyan szépre sikeredett a vár, hogy Árpád-házi II. Endre királyunk más birtokért cserébe rögvest megszerezte magának. Egy 1264-es oklevélből tudni, hogy királyi sereg ostromolta az engedetlen István herceg hatalmában lévő erődítményt, de mindhiába, mert Mihály várnagy és katonasága vitézül megvédelmezte. A jutalma nem is maradt el, a trónra lépő V. István király neki adományozta a kővárat minden hozzátartozó jobbágyfaluval egyetemben.

                                                         Légi fotó:  Civertan Stúdió

A XIV. század elejének anarchikus belháborúiban Füzér várát a zempléni kiskirály, Aba Amadé nádor fegyveresei szállták meg. Uralmának csak a győztes rozgonyi csata után előrenyomuló Anjou Károly király vetett véget. A továbbiakban az abaúji királyi ispán igazgatta, mígnem Luxemburgi Zsigmond magyar uralkodó a pártjához tartozó Perényi bárónak adományozta oda. Nekik köszönhetjük az erődítmény legszebb épületét, a gótikus ablakokkal ékes várkápolnát.

Mint uradalmi központ szolgálta a birtokosait, a korabeli feljegyzések szerint utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Ferenc úr feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a XIX. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.

A cikk forrása és folytatása >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://www.eszakivarak.hu/ | http://www.legifoto.com/