A Hernád-menti falut, Vizsolyt, amely az Árpád-korban a „királyné németjei” ispánságának központja volt, manapság kevesebb, mint ezren lakják. Főútja mentén emelkedik a kőfallal övezett Árpád-kori eredetű református templom.

Az udvarába lépve először a keletre néző szentély látható (a félköríves, alacsony apszis szélesebb szentélynégyezeti részben folytatódik), majd az ennél jóval magasabb hajótér tömege tűnik fel. A félköríves ablakok alapján egyértelműen román stílusú. A templomhajó déli oldalán egy befalazott gótikus ajtónyílás látható, eszerint maga a hajó gótikus bővítmény. A nyugati homlokzathoz hozzáépítve - kevéssel a gótikus hajó tetőgerince fölé - magasodik a vaskos templomtorony.

A vizsolyi templom a Civertan Stúdió légifelvételén

A templombelső

A 13. század elején épült templom 1560 óta a reformátusoké.

Építészeti kialakítása A torony alatt nyílik a templom mai bejárata. A félköríves szentély, a szentélynégyszög, s előtte a hajószakasz a 13. században épült. A szélesebb hajó és a nyugati homlokzat az előtte álló toronnyal gótikus stílusban, a 14. században épült. A hajó síkmennyezete új.

Faldíszítések: A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt 13. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás soránt a vakolat alól kerültek elő.

Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a falképek.

Templomberendezés: A két padsor között balra látható a szószék, amelynek szépen faragott, festett koronája - felirata szerint - 1792-ben készült).

A Vizsolyi Biblia: Belépve a templomi térbe, az egyszerű karzat alatt tekinthető meg az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát (a 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette, munkatársaival, a lengyel származású Manskovits Bálint nyomtatta ki. A nagy munka legfőbb támogatói Rákóczy Zsigmond egri főkapitány, Báthory István országbíró és Drugeth István zempléni főispán volt.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

További légi fotók a www.legifoto.com oldalán >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://gotika.lap.hu/ | http://zemplenifesztival.lap.hu/