Hegyköz az egyik legvarázslatosabb tájegysége hazánknak, azon belül Észak-Magyarországnak, mely a Zempléni-hegységben található.

Felszínén négyszáz-hétszáz méter magas hegyekkel, kiváló kiránduló terület, kedvelt turista célpont. Mivel a Hegyközhöz tartozik a Zempléni Tájvédelmi Körzet több, fokozottan védett területe mely a Bózsva patak vízgyűjtő területe, ezért a természetbarátok és természetfotósok is gyakran látogatják.

Túrázóknak ideális kirándulóhely, hiszen itt található a Zemplén-hegység legszebb túráinak kiindulópontja. Tizenhárom település alkotja a hegyközi közösséget, melyekben épített és természeti szépségek egyaránt fellelhetők. Az Országos Kék Túra északi vége Hollóházán található, ahol egy emlékmű hirdeti méltón az 1100 km hosszú turistautat.

Barangolás a Hegyközben

A ma emberének sajnos már keveset mond a Hegyköz megnevezés. Legjobb esetben "beugrik", hogy valahol Zemplénben járunk. Pontosítsuk elhelyezkedését mielőtt útnak indulunk, hogy felfedezzük e vidéket!

A Hegyköz Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán húzódik. Sátoraljaújhelytől északra tartunk, a hegyek közé.400-700 méter
magas hegyekkel körülvett és a Nagy-Milic által körülvett medencét a vulkáni földmozgások, törések és süllyedések alakították ki.

Ehhez a területhez a Bózsva- patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás Füzérradvány közötti teknőszerű medencében elhelyezkedő településeket
soroljuk. /Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós, Pusztafalu, Nyíri, Filkeháza, Füzérkajata, Kisbózsva, Nagybózsva, Pálháza, Kishuta, Nagyhuta, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta/

Sőt! Ideszámítják a Ronyva völgye felé nyitott enyhén dombos síkság területein fekvő falvakat is. /Vilyvitány, Mikóháza, Felsőregmec,
Alsóregmec, Széphalom, Rudabányácska/ Az elnevezés; Hegyköz csak a XIX. sz.elején tűnt fel az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben.

Ha személyesen szeretnénk meggyőződni a táj eltérő természetföldrajzi adottságairól, érdemes kiszállni az autóból, és közelről megcsodálni a táj
és az itt élő emberek nyújtotta vendégszeretetet, marasztaló csendet.

A Hegyközi falvak zöme középkori eredetű, a forrásokban a 13. sz.-tól név szerint előfordulnak. Itt élni sosem volt könnyű. Csak néhány falu rétje volt jó minőségű, ezért jövedelmezőbb volt az állattenyésztés és nagyobb szerep jutott az erdőnek. A 17. sz.-i összeírások jómódú falvakról tudósítanak, de a 18.sz.-ban már a nagy méreteket öltött elvándorlásról, pusztulásról olvashatunk." a Füzér völgye nagyobb részint puszta, mind elment az embere"-írják egy 1715-ben kelt feljegyzésben.

Az itt élők értettek a famunkához, sajátos foglalkozást; vándorüvegezést és drótozást űztek. A 18. sz.-ban megjelentek az üveghuták, Rudabányácskán
ércbányászattal foglalkoztak. A legnagyobb múltra a hollóházi gyár tekinthet vissza.

A múlt emlékei kísérnek bennünket utunkon, emlékek, melyeket meg kell látnunk, tapasztalnunk. Itt járva egy életformával is találkozhatunk még mélyen a hegyek között, ahol az ember és a táj egymásrautaltságának is tanúi lehetünk.

http://www.hegyaljakapuja.hu/magyar/oldalak/hegykoz/

Kapcsolódó oldalak:
http://www.legifoto.com/ | http://www.szepmagyarorszag.hu/